A klíma:

A klímákban kizárólag hűtőgáz kering, folyékony vagy elpárolgott formában,  a kültéri és beltéri egységben is.

Amikor elindul a kompresszor, akkor a beltéri egységben a nyomás csökkenni kezd, (szívja a kompresszor)  a kültéri egységben pedig emelkedni kezd, mivel oda nyom a kompresszor.

Az összenyomott gáz a nyomás hatására a kültéri egységben a kompresszor által cseppfolyósra és forróra sűrített gáz a külső hőmérséklet és a ventilátoros hűtés hatására lehűl a külső (nyári) levegő hőmérsékletére, majd ez a lehűlt cseppfolyós gáz  a beltéri egység expanziós szelepén nagy sebességgel átlépve gázneművé expandál - azaz nyomását elveszti, gázneművé párolog és rendkívüli módon lehűl. Ilyenkor már teljes "erővel" hűt a beltéri egység.

A mai klímák legtöbbje inverteres, azaz a körfolyamat szelepekkel megfordítható, így télen fordítva játszódik le a körfolyamat: a beltéri egység fűt, a kültéri pedig a téli hideg levegőt hűti még hidegebbre. ( onnan vonja el a hőt).

Tehát a klíma:

Hideg- vagy meleg levegőt fúj,  melegvizet nem termel se padlófűtéshez, se használati melegvíz céljából.

* * *

A hőszivattyú:

A kültéri egysége hasonló,  viszont a beltéri egysége egy puffertartályban vizet melegít!

Ebből a pufferből melegvíz keringhet a padlófűtésbe, falfűtésbe vagy a fancoil egységekbe,

és használati melegvizet is tud készíteni!

 ***

Sikerült eldönteni hogy mire van szükséged?

 KLÍMA   vagy   HŐSZIVATTYÚ ?

Érdeklődj szakembereinknél:

Thury Attila  szakértőnk: 06-70- 33 88 55 9

Korpás Péter üzletvezetőnk: 06-70- 33 88 55 2

  MIDEA             DAIKIN       TOSHIBA      MITSUBISHI    FISHER   

PANASONIC   FUJITSU       GREE      LG         POLAR       BOSCH

Olvasd el, értelmezd és dönts:

 (  idézzük a DAIKIN honlapjának részletét )

A  hőszivattyús megoldások jelentik az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját.

Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt több előfeltételt érdemes  megvizsgálni.

Néhány választást segítő szempont

Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat.

Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván.

Fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása.

Összehasonlításképpen, míg egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17 Ft, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani.  Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 38 (!) forintra nő. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre, 100 kWh/m2/év összesített energetikai jellemző és 20°C belső hőmérséklet  mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül[2].

Üzemeltetési költségek terén a hőszivattyú verhetetlen.

A hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Az egyiket a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H”- és „GEO”-tarifa) jelentik.

A kedvezményes tarifával működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal kevesebb. A GEO-tarifára csak a hőszivattyús berendezést, a „H”-ra egyéb megújuló energiaforrásunk energiaellátását is rá lehet kötni. A GEO-tarifa legnagyobb előnye, hogy a fűtési szezonon kívüli (április 15. és október 15. között) a használati melegvíz-előállítás és a hűtési energiatermelés is a kedvezményes tarifával történik.

Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki.

Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor bizony akár 7-8 forintra is le tud csökkenni.

 ***

A legjobb választás érdekében:

Érdeklődj szakembereinknél:

Thury Attila  szakértőnk: 06-70- 33 88 55 9

Korpás Péter üzletvezetőnk: 06-70- 33 88 55 2

Vagy gyere el az üzletünkbe:  

BRS KLÍMA és GÁZCENTRUM

Miskolc, Soltész nagy Kálmán u. 161.

  MIDEA             DAIKIN       TOSHIBA      MITSUBISHI    FISHER   

PANASONIC   FUJITSU       GREE      LG         POLAR       BOSCH

A monoblokk rendszerű hőszivattyúknál a levegő-víz hőcserélő és a fűtési keringtető szivattyú  is a kültéri egységben van elhelyezve.

Így a monoblokk hőszivattyú a kültéri egységben termeli meg a fűtéshez szükséges hőenergiát, és a kültéri egység előremenő- és visszatérő fűtési vízcsonkjai közvetlenül az épület fűtésrendszerére csatlakoznak és biztosítják az épület fűtését.

Például:

GREE VERSATI III monoblokk hőszivattyú 8 kW :

A monoblokkos hőszivattyút fűtésszerelő is telepítheti,

mivel ez egy gyárilag kompakt berendezés, de a gyártó telepítési előírásait be kell tartania.

Az üzembe helyezés más téma a garancia miatt - ez minden esetben a gyártó által betanított és felhatalmazott szakember feladata.

A monoblokkos hőszivattyút esetleges áramszünet esetére az elfagyás veszélye miatt fagyállóval kell feltölteni és egy hőcserélő közbeiktatásával érdemes csatlakoztatni az épület fűtési rendszeréhez. A monoblokkos hőszivattyút a gyártó általában fagyás elleni védelemmel látja el. A kültéri berendezés hosszabb leállás (lehűlés) esetén visszakeringteti a fűtési puffertárolóból a meleg vizet a kültéri egységbe, vagy bekapcsolja a készülékbe gyárilag beépített fűtőpatront.

Épületen belül a fűtési rendszer megfelelő kialakításával lehetőség van a normál fűtési körön túl használati melegvíz tároló beépítésére és felfűtésére is.

***

Split hőszivattyú

A split rendszerű hőszivattyú esetén téli üzemmódban a külső egysége a környezeti levegőt hűti (hőt von el belőle) az összekomprimált meleg gáz pedig a beltéri egységben egy hőcserélőn keresztül puffer tartály (vagy tartályok) vizét melegíti.

Emiatt a közvetlen hőátadás miatt jobb a hatásfoka mint a kültérre telepített monoblokkos hőszivattyúnak - és áramszünet esetén elfagyni sem tud.

( nem kell fagyálló, nincs külön hőcserélővel leválasztott kör, nincs elfagyásveszély, mivel közvetlenül a hűtőgáz kering a kültéri és beltéri egység között.)

Hogyan lehet a téli hideg levegőből hőt kivonni?

Fizikából tanultuk, hogy az abszolút nulla fok = 0 Kelvin azaz, -273,15 Celsius fok.

Ennél hidegebb állítólag nincs.

Bármi ami ettől melegebb, pl. télen a -10 C fokos levegő,  - ( ami 263 C fokkal melegebb az abszolút nulla foknál ) -  rendkívüli hőenergiával rendelkezik, amit hőszivattyúval ki lehet vonni belőle.

A split rendszerű levegő-víz hőszivattyúk kültéri egysége nagyon hasonlít a split klíma kültéri egységére - a különbségeket most fölösleges lenne ismertetni, nem egyetemi hőtan órán vagyunk (mi voltunk ott eleget)

A hőszivattyúk beltéri egysége egy viszonylag nagy méretű "doboz" ( földön álló vagy falra szerelhető)  amiben a gáz-víz hőcserélő található, általában használati melegvíz tároló puffer tartállyal (legalábbis, ilyet érdemes venni) valamint két további csonkon hozzá köthető a ház fűtési rendszere.

A hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemelve a leggazdaságosabbak, emiatt kell padlófűtést alkalmazni, illetve "fancoil"-okat, melyek ránézésre azonosak a szokásos klímák beltéri egységeivel. Az eltérés annyi, hogy ezekben meleg fűtővíz kering, és annak melegét fújja ki egy halk ventillátor.

Egy készülékkel megoldható a fűtés, a használati melegvíz készítés, nyáron pedig a hűtés/klimatizálás és a használati melegvíz készítés.

***

Szakembereink segítenek a választásban:

Thury Attila  szakértőnk: 06-70- 33 88 55 9

Korpás Péter üzletvezetőnk: 06-70- 33 88 55 2

Vagy gyere el az üzletünkbe:  

BRS KLÍMA és GÁZCENTRUM

Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 161.

 Ha konkrét tipus érdekel, itt van néhány:

  MIDEA           DAIKIN           GREE      LG      POLAR    BOSCH

Ősrégi technológia:  James Harrison 1856-ban elsőként gőzkompressziós hűtést készít.  Máig is így működik a hűtőszekrény.

Ha a hűtőszekrényt befalazzuk a ház oldalába, nyitott ajtóval kifelé, és a hátulján a hőleadó csőspirállal befelé, máris megvan a hőszivattyúnk amivel télen fűthetjük a házat.

Ha fordítva falazzuk be, nyáron hűthetünk vele - tehát klímaként használhatjuk.

Tehát a hűtőgép és a klíma is hőszivattyú, csak éppen funkciójáról van elnevezve, nem a "hivatalos" nevét használják.

Azóta eltelt másfél évszázad és a technika sokat fejlődött.

A mai hőszivattyúk (és klímák)  hatékonyságát a fajlagos fűtőteljesítménnyel jellemzik: COP

(Angolul: Coefficient of Performance)

A külső levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye

átlagos, nem túl fagyos téli időben COP = 3-4 körüli értéket mutat, azaz:

Egy korszerű hőszivattyú

1 kWh villamos energia felvétellel

3-4 kWh-nak megfelelő hőt képes "beszállítani" a fűtendő épületbe,

vagy nyári üzemmódban hűtés esetén "kiszállítani" az épületből.

Milyen teljesítményű hőszivattyút vegyek ?

Ha pl. egy 10 kw villamos energia felvételű hőszivattyút veszünk, az kb. 30-40 kW külső környezeti hőt tud beszállítani a lakóházba. Ha enyhébb a tél akkor többet, ha dermesztően hideg, akkor kicsit kevesebbet. Ebből bőven jut az épület fűtésére ( padlófűtés és fancoil) és használati melegvíz termelésre is.  És bőven lesz ideje a hőszivattyúnak pihennie is, nem fog állandóan menni.

Nem kell hozzá kémény, nem kell hozzá gázt bevezetni, nem szennyezi a levegőt.

Hőszivattyú vásárlás előtt elkészítjük Önnek épületének energetikai minősítését, segítünk a megfelelő típus kiválasztásában.

Az áramszolgáltatótól "H-tarifát" kell igényelni, így a téli fűtési szezonban lényegesen olcsóbban kapod a villamos energiát.

Ugyanilyen hatásfokkal nyáron hűtheted (klimatizálhatod) a házadat.

Hideget fújhat be a fancoil, ugyanakkor rendkívül gazdaságosan termelheted meg a használati melegvizet is.

 ***

A mai korszerű KLÍMA berendezések is INVERTERESEK, így télen fűteni is lehet velük, hasonlóan jó hatásfokkal.

Viszont, ezek csak meleg levegőt fújnak,  padlófűtésre és melegvíz készítésre nem használhatók.

Szakembereink segítenek a választásban:

Thury Attila  szakértőnk: 06-70- 33 88 55 9

Korpás Péter üzletvezetőnk: 06-70- 33 88 55 2

Vagy gyere el az üzletünkbe:  

BRS KLÍMA és GÁZCENTRUM

Miskolc Soltész nagy Kálmán u. 161.

  MIDEA             DAIKIN       TOSHIBA      MITSUBISHI    FISHER   

PANASONIC   FUJITSU       GREE      LG         POLAR       BOSCH